Főoldal


Köszöntő

Tisztelt Érdeklõdõ!


Ha Nagyvárad a Nap - írja Konrád György Elutazás és hazatérés címû regényében -, akkor a Hold kétségtelenül Berettyóújfalu, Csonka-Bihar vármegye székhelye. A faluból ismét város lett a XX. században, sõt egy idõben - több mint két évtizedig megyeszékhelyként funkcionált. Nagyvárad hiánya sokáig rányomta bélyegét a terület kulturális- és gazdasági életére. A sebek lassan gyógyulnak és a legjobb orvosság erre a határon átnyúló kapcsolatok, amelyre több példa is akad.

 

Bihar olyan, mint a cigarettafüst, mely átjárja a ruhát. Beleívódik az ember lelkébe. Tardy Gyuri bácsi, a híres földbirtokos úgy tartotta, hogy Berettyóújfalu a világ közepe. Szerette szülõfaluját, sokat is tett érte. Mondta is egyszer a közelben lakó Nadányinak: ?Aki engem egyszer meg akar bántani, csak a falumat becsmérelje. Mondtam is egyszer valakinek, nem tudom már kinek, megmondtam neki barátom, nem bántam, ha meg is sértõdik, tudod, mit mondtam? Azt mondtam, ki a fene hívott téged ide?? A mai lakók hívnak várnak minden érdeklõdõt dinamikusan fejlõdõ, szépülõ városunkban, és szeretnénk, ha az idelátogatók meg is kedvelnék ezt a települést.

 

A lustán elterülõ vizek szárazulatai ideális élõhelyet biztosítottak az itt letelepedõ népcsoportoknak 6000 évvel ezelõtt. Berettyóújfalu északkeleti határát többször is ?vallatták? a régészek, és a terület igazi kincsesbányának bizonyult. A péterszegi út mellett elterülõ lelõhely a Tisza-Herpály-Csõszhalom kultúrkomplexum egyik névadó települése az itt talált vörös agyagból készített, fekete vonalakkal díszített edények és sajátos eszközkészlete miatt. Az újkõkori letelepülést követõen átjáróház volt ez a vidék a különbözõ népek számára, mint a Kárpát-medence egésze. A gepidák után egy maradandó emlék maradt: egy arasznyi, gazdagon díszített pajzsdudor. A nagy értékû leletet - 1854 óta - a Nemzeti Múzeum õrzi. A honfoglalást követõen a mostani város határában található 14-15 falu központja Herpály lett. Jelentõségét növelte a XII. században épített háromhajós, nyugati toronypárral felépült román stílusú monostor.

 

A múlt viharai, az itt élõ ember áldozatvállalását dicsérik. Meg kellett küzdenie az életben maradásért azoknak, akik megvetették itt a lábukat. A víz elpusztíthatott mindent, ha erejét fitogtatta, de nádasai, rétjei között el is rejtõztek az itt élõk, ha ellenség közeledett. Kiváló vitézeink voltak. Kádár vitéz története több balladában is fennmaradt. Az itt letelepült hajdúk nem kapták vissza jogaikat a török kiûzését követõen, ezért reménykedtek az elveszett kiváltságaik visszaszerzésében a Rákóczi szabadságharc idején. Az 1848/49-es szabadságharcból is kivette részét ez a vidék: O?sváth Pál neves nótárius, és kiváló csendbiztos méltó emléket állított nekik Bihar Vármegye Sárréti Járás leírása címû könyvében. Nem akarom tovább sorolni a város történelmi gazdagságát, hiszen, ha belepillantanak egyre bõvülõ honlapunkba a közelmúlt értékei is felvillannak elõttünk. Reméljük, az eddig tett erõfeszítések eredményei kézzelfoghatóak lesznek, és az ipar a mezõgazdaság, a kulturális gyarapodásunk végleg növekedési pályára áll.

 

Ha nem volt még, jöjjön, ha pedig járt már: visszavárjuk!

 

 

Muraközi István
polgármester



Felhasználónév:
Jelszó:

Börtönkórház
Ivóvíz
Állatvédelem
Itt élünk, ez a mi városunk
Bihari Hírlap

A szavazás szünetel


Ön a 584125. látogatónk!