Főoldal

Műemlékek, köztéri műalkotások


Berettyóújfalu műemléki és helyi védelem alatt álló épületei 


Műemlékek

Református templom
Kossuth utca. Hrsz.: 1008

Ma álló templomunknak csak újkori történetét ismerjük, de a környék középkori egyházainak összehasonlító elemzése alapján bizonyos középkori előzménye. A XIV. század során mű-ködhetett az a műhely, amely a háromhajós debreceni Szent András-templomot építette, s a hozzá hasonló méretű, szerkezetű böszörményi, nánási templomot, s a hasonlóan nagy s azo-nos korszakba tartozó egyhajós teremtemplomokat Hadházon és Szoboszlón. A berettyóújfa-lui is ebbe a körbe tartozhatott, de egy korai, 1765-ös ábrázolás szerint nyolcszögű vagy egyenes záródású szentélye keskenyebb volt széles (valószínűleg háromtraktusos) hajójánál. Keletelése 0o. Tornyát 1745-ben „renoválták”. 1808-ban új, nagyobb templomot építettek a barokk toronyhoz, az előző helyére. 1817-ben felújították, s1899-ben a tornyot megmagasítva tűzőrségi szobát alakítottak ki benne. Így alakult ki a mai késő barokk homlokzat. Copf stílu-sú berendezése 1862-ben készült. Szépmívű orgonáját Besnyő Ferenc nagyváradi mester épí-tette 1840-ben. Ehhez illesztették hozzá Dangl János aradi mester 1882-ben készített orgoná-ját 1933-ban. Ez eredetileg Liszt Ferenc számára készült a budapesti Zeneakadémián. Árokhá-ti Béla terve alapján Rieger Ottó egyesítette a két hangszert 1936-ban.

Helyi védelem alatt álló épületek

Régi községháza
Kálvin tér 1.

A régi községháza, illetve városháza 1874-ben épült, nagyteremmel. A korai eklektika és neobarokk stílusjegyeit és gondolkozásmódját viseli. Főbejáratát enyhén kiugró, háromtenge-lyes középrizalit hangsúlyozza. A történeti stílusok tömegesen alkalmazott eszköztárával dol-gozik. Érdemes azonban képletesen a megszokott motívumok mögé nézni. A kváderezett alsó szint gyakorlatilag a lábazatot nyújtja emeletmagasságúvá – eltörpülünk a méltóságos hivatal előtt. Ugyancsak az arányok érdekes manipulálását láthatjuk az emeleti ablakoknál, ahol a nagytermet hangsúlyozó faoszlopok kisebb méretben megismétlődnek ablakkeretezésként, s a szemöldökpárkánnyal megtoldva perspektivikus távlatot adnak, térbeli hullámzást kölcsönöz-nek a sík felületnek. A barokk illuzionizmus ötletei rejlenek a látszólag egyszerű homlokzat mögött. A régi községháza 1995-ben elkezdett átalakítása nyomán a Bihari Múzeumnak és a Sinka István Városi Könyvtárnak ad otthont.

Toldi Miklós Református Általános Iskola
Kálvin tér 4.

Az 1920-as években nyerte el végleges formáját az iskola, a városközpont egyik jellegzetes épülete. Nyugodt, kiegyensúlyozott tömegű, klasszicizáló homlokzatú épület, melyről a ha-gyományos részletképzés már letisztult, de új stílussá még nem érlelődött át.

Régi bankház
Kálvin tér 5.

A húszas években Berettyóújfalu számára is a dollárkölcsön tette lehetővé a nagyarányú fej-lesztéseket. Ekkor emelték a bankház földszintes épületét is, melynek sárga téglaburkolatos, vakolatdíszítéses homlokzata a korszak vidéki eklektikájának jellegzetes képviselője. A na-gyobb polgárházak sorából homlokzati architektúrájának felfokozott gazdagsága emeli ki.

Vármegyeháza
Kálvin tér 6.

A klasszicizáló homlokzatú vármegyeháza 1920 körül épült, nagyteremmel. A város történe-tében nagy szerepet játszott: innen irányították Csonka-Bihar vármegyét. Homlokzatán érző-dik a történeti stílusok kimerülése: a modernizálódó XX. század itt már nem merült bele a stílushű részletképzésbe, s merev, szimmetrikus kompozíciós rendje is megbicsaklott helyen-ként. Talán nem túlzás azt mondani, hogy építészeti problémái mögött mélyebb társadalmi és történelmi feszültéségek húzódnak meg. Éppen ezért fontos ez az épület a két világháború közötti időszaknak. 1950 után a rendszerváltásig a Járási Hivatal működött benne, jelenleg pedig helyi pártszervezeteknek, intézményeknek, szervezeteknek ad otthont.

Római katolikus templom, iskola és plébánia
Kossuth u. 29–31.

A templomot 1906-ban építették és Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel, s néhány évvel ké-sőbb a mellette, kétoldalt álló épületszárnyakat. A háborús károkat 1961-ben állították helyre, tornyát 1966-ben építették újra. 1970-ben renoválták, ’76-ban új palatetőt kapott. Új liturgikus tere 1978-ban készült. A neoreneszánsz és romantikus jellegű, eklektikus homlokzat mögött neogótikus, bordás boltozatos belső teret találunk. Mellette két oldalon, szimmetrikusan he-lyezkedik el a plébánia és az egykori iskola, melyek eredetileg vakolatdíszes ablakkereteléssel készültek. Az iskola épületét azóta sajnos erőteljesebben átalakították.

Nadányi Zoltán Művelődési Központ, egykori Leventeház
Bajcsy-Zsilinszky u. 27.

A szép arányú, saroktornyos épület 1927-ben leventeotthonnak épült. Magyaros szecessziós tömege és homlokzatai Kós Károly erdélyi ihletésű stílusában fogantak. Faszerkezetű körer-kélye, gazdag anyaghasználata, mozgalmas tetőidomai eleven dinamizmussal fejezik ki a fia-talság erejét és a népi kultúrába vetett hitet.


Bíróság és Földhivatal épülete
Kossuth u. 33.

Az igen régi, földszintes, barokk épületszárny az 1800-as évek elején épült, ebben kapott he-lyet csendőrlaktanya. Állítólag e házból küldte 1849-ben Paszkievics híres üzenetét az orosz cárnak: „Magyarország felséged lábai előtt hever”. A neobarokk járásbíróság valószínűleg a XIX. század végén épült mellé, majd az 1990-es évek közepén – mialatt az egész épületegyüt-test felújították – hosszirányban bővítették is.

Kereskedőház és lakóház
Dózsa György u. 14–16.

Az épületek a polgárvárosi részen, a valamikori piac közelében állnak. A város többszöri vá-sártartási joga miatt a kereskedők itt igyekeztek végleges üzletet nyitni. Ez különösen fontossá vált, amikor a város korlátozta a kirakodási lehetőséget. A 16. számú ház a kisvárosi polgár-ház jelentős – ma már sajnos egyik utolsó – példája, közvetlenül a századforduló után épülhe-tett.

Berettyószentmártoni református templom
Osváth Pál u. 25.

A falu a török pusztítás után 1740-ben kezdett újranépesedni. Templomát 1787-ben kezdte építeni Síp György. Tornyához 1811-ben fogott hozzá Szláma Márton derecskei kőműves-mester hajú egyszerűségétől eltérő, gazdagabb formavilággal, de csak 1837-ben sikerült befe-jeznie. A késő barokk stílusú templom szószékét 1937-ben készítették. Orgonája Angster Jó-zsef munkája, 1911-ből.

Berettyószentmártoni római katolikus templom
Puskin u. 51.

A berettyószentmártoni plébánia területén született Pázmány Péter, de ennek temploma más-hol, valószínűleg a református templom helyén volt. 1783-ban helyi káptalanságot állítottak fel, később Berettyóújfalu lett a plébánia. Barokkos jellegű temploma 1890-1900 körül épül-hetett, torony nélkül, kovácsoltvas utcai kerítésével együtt. Harangja kis faszerkezetes harang-lábon áll.

 

Köztéri műalkotások 

 

A város főterén, a református templom kertjében áll Kovács Ferenc I. világháborús emlékműve. A kórházban találhatók Haranghy Jenő színes mozaikjai. A művészettörténész szerint az 1928 körül készített művek Haranghy divatos, közkedvelt alkotásai voltak, amelyeket elvetve a mozaikkészítés hagyományait, üvegablakra emlékeztető kontúrozással készített.

A Városi Strandfürdő és Uszoda bejáratánál látható városunk szobrászművésze, Kurucz Imre Napbanéző című, egészalakos szobra. Az ő tervei alapján és közreműködésével állították fel újra az Ezredéves emlékművet, és a „megyeszékhely" Országzászlóját, melyen olvasható a bihariak jelmondata: „Él Bihar, élteti szent hite". Jelentősek a városban fellelhető portrédomborművei is: Szabó Pál, Szabó Ferenc, Kabos Endre és Nadányi Zoltán.

A felsorolt hírességeken kívül a településhez kötődik még: Szondy István, Bujdosó Imre, Veress Győző, Konrád György, Makk Károly, Salamon Béla és Jelenits István is. Birizdó Gabriella márvány- és zománcmuráliája fogadja a városunkba vonattal érkezőket a vasútállomás várótermében, és tavaly óta az ő műve díszíti a városháza előterének falát is. A régi postapark helyén Szerelempark készült ugyancsak az ő tervei alapján. A Bessenyei-lakótelep játszótéri plasztikája ifj. Szabó István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása,a József Attila-lakótelep előtt álló díszkút pedig Gáti Gábor és Szabó Márton közös műve. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában érdemes megtekinteni Topor András pannóját, és az épület előtt a névadó alkotását, Buza Bernát alkotását. A szobor párja Mikes Kelement ábrázolja a Bajcsy-Zsilinszky utcán. 

Szintén a városházán, az első emelet falán láthatjuk Gombos Ferenc fotóművész állandó kiállítását, mely a város panoráját, épületeit és hangulatait tárja elénk. Városképeiből impozáns album is készült.

Felhasználónév:
Jelszó:

Börtönkórház
Ivóvíz
Állatvédelem
Itt élünk, ez a mi városunk
Bihari Hírlap

A szavazás szünetel


Ön a 575825. látogatónk!